A munkavédelem erodálása Magyarországon egy komoly probléma, amely nemcsak a munkavállalók, hanem a gazdaság és a társadalom szempontjából is káros. A munkavédelem leépítése nemcsak a munkahelyi balesetek és betegségek számának növekedéséhez, hanem a munkaerő minőségének és motivációjának csökkenéséhez, a munkaerőpiaci kirekesztéshez, a munkaerőhiányhoz, a termelékenység és a versenyképesség romlásához, valamint a társadalmi költségek növekedéséhez is vezethet. A munkavédelem erodálásának határait nem lehet pontosan meghatározni, hiszen sok tényezőtől függ, hogy milyen mértékben és milyen sebességgel romlik a munkavállalók egészsége és biztonsága. Azonban a munkavédelem erodálásának egyik legfontosabb korlátja az európai uniós jogszabályok betartása. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 153. cikke felhatalmazza az Uniót, hogy irányelveket fogadjon el a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén, amelyeket a tagállamoknak át kell ültetniük nemzeti jogukba. Az európai uniós irányelvek a munkavédelem minimális szintjét határozzák meg, amelyet a tagállamok nem alacsonyabbíthatnak le, de szigorúbb szabályokat is elfogadhatnak a munkavállalók védelme érdekében. A munkavédelem leépítése tehát nem ütközhet az európai uniós előírásokba, és ha ez mégis megtörténik, az súlyos következményekkel járhat, mint például a jogsértési eljárások, a bírságok, a szankciók, a kártérítési igények, a jogorvoslati lehetőségek, a jogbizonytalanság, a jogalkalmazás nehézségei, a jogharmonizáció hiánya, a belső piac zavarai, az uniós alapelvek és értékek sérelme stb.
